Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Arnor

2009.11.23

Arnor

 
Númenor bukása

Númenor szigetén éltek az edánok leszármazottai Elros házának uralma alatt. A Valák áldásából és a tündék barátságának köszönhetően hatalmasabbak lettek, mint a Középföldén élő többi ember, és ezért nevezték őket az emberek királyainak. Ám ahogy vagyonuk és hatalmuk nőtt, úgy nőtt félelmük is a haláltól. Ezt a félelmet Szauron a Valák ellen fordította, és a dúnadánok hadba vonultak Nyugat Urai ellen. Ekkor azok elpusztították a númenoriakat és Elenna szigetét. Númenor pusztulását csak Szálas Elendil és fiai élték túl, akik nem hallgattak a király hadba hívó szavára és híveikkel a Hűségesek népével lehagyták a szigetet. A Másodkor 3320. évében kilenc hajóra rakták javaikat, sok kincset, a Hét Látókövet és Nimloth egy csemetéjét is, amit Isildur, Elendil egyik fia menekített ki a király udvarából. A pusztító vihar pedig, mely eltörölte Númenort, felkapta hajóikat és Középfölde partjaira vetette, ahol Elendil és két fia, Isildur és Anárion, birodalmakat alapítottak: Arnort és Gondor

-t. A hűségesek hajói

Arnor alapítása

 

Elendil, akinek apja Amandil volt, aki Elros házából származott, Lindonban ért partot, a Gil-galad uralta földön. A tündék szeretettel fogadták a Hűségeseket, Gil-galad és Elendil pedig barátok lettek. Elendil és fiai pedig mk. 3320-ban Lindontól keletre birodalmat alapítottak Eriadorban, és délen az Anduin torkolatának környékén. Elendil volt azonban a Nagykirály. Országuk, Arnor, a Lún folyótól keletre és a Szürke-Ombolytól nyugatra feküdt és Lindon, Eregion és Völgyzugoly kivételével szinte minden eriadori földet ők uraltak. Fővárosuk Annúminas volt az Esthajnal-tó partján, és tornyokat emeltek a Szeles-dombokon és a Déli-dombságon. Ezek közül a legfontosabb Amon-Sûl volt. Nem csak helyzete miatt volt fontos, ugyanis itt őrizték a legfőbb Látókövet is, mind közül a leghatalmasabbat. Ezen a Kövön keresztül tartották a kapcsolatot Gondorral, ahol Isildur és Anárion székelt. Arnorban Annúminasban és Emyn Beraidban volt még palantír. Ezt a Követ és a tornyot az Emyn Beriadon Lindon tündéi építették és őrizték, innen tekintett vissza Tol Eresseára Elendil, ha kínozta a honvágy.

Torony-dombok

 

Az Utolsó Szövetség

 

Ám nem élhettek sokáig békében mert Númenor bukása után Szauron visszatért Mordorba és Elendil ellen készült. 109 évvel a birodalmak alapítása után Szauron megtámadta Gondort, elfoglalta Minas Ithilt és elégette az ott lévő Fehér Fát. Isildur apjához menekült, Anárion pedig tartotta Osgiliathot és Minas Anort. Ezek után a tündék és az emberek megkötötték az Utolsó Szövetséget, és együtt szálltak szembe Szauronnal. 3434-ben a Szövetség átkelt a Ködhegységen és Dagorlad mezején megverte Szauron seregét, amely így visszaszorult Mordorba. Ezután kezdődik meg Barad-dûr 7 évig tartó ostroma, amelyben elesett Anárion is. 3441-ben sikerül megdönteni Szauron hatalmát, eltűntek a Nazgûlok is, de ott veszett Gil-galad és Elendil is. A győzelem azonban nem volt teljes, mert a Gyűrűt Isildur megtartotta.

a_lap_tetejére

 

Isildur halála

 

Innentől számolták a Harmadkort. Isildur a seregeit visszaküldte Arnorba, de Ő Gondorban maradt, ahol elültette a Fehér Fa palántáját Minas Anorban. Miután kiokította Melendilt, testvére fiát, ráhagyta Gondor uralmát és testőreivel valamint három idősebb fiával elindult haza azon az úton, ahol a Szövetség is elhaladt a háború kezdetén. Már Nősziromföldén jártak, amikor is egy ork sereg. Még Szauron küldte oda a háború elején, hogy akadályozza meg, vagy legalább lassítsa ellenségei átkelését a hegyeken. Ez a sereg azonban akkor megbújt, de most a Gyűrű hatalma támadásra kényszerítette őket, mert akkor még nem régen szakították csak el Szaurontól és a hatalma nagy volt. Az orkok pedig lemészárolták a katonákat. Amikor Isildur látta, hogy a vereség biztos, Otharral, a fegyverhordozójával Imladrisba küldette apja kardjának, a Narsilnak darabjait. Őt pedig kérte fia, hogy a Gyűrű segítségével meneküljön el a mészárlásból. Isidur így hát a Gyűrű segítségével ott hagyta a küzdelmet és egészen az Anduinig jutott. Meg is próbálta átúszni, de a Gyűrű elárulta: lecsúszott az ujjáról és a mélybe veszett, az immár látható Isildurt pedig az orkok lenyilazták. Othar végül eljutott Imladrisba, ahol Isildur negyedik és legkisebb fia maradt: Valandil. A negyedkor 10. évében lépett trónra és Isildur után még nyolc Nagykirály uralkodott Arnoron.

 

Arnor felbomlása

 

A kilencedik, Erendur halála után (nk. 861) azonban kitört a viszály és Arnor három részre szakadt: északnyugaton Arthedain tőle keletre Rhudaûr feküdt, délen pedig Cardolan. Az országok között a határok a Nagy Országúthoz, a Szeles- dombokhoz és a Baranduinhoz (Borbuggyan) igazodtak nagyjából. De sokszor alakult ki csatározás Amon Sûl, a Szeles-dombok és Brí vidéke miatt. Hamarosan csak Artedainban maradt fenn Elendil háza, és a királyok Malvegil (1349) után már nem elda neveken léptek trónra. Ekkoriban emelkedett fel északon, az Etten-sziken túl a hegy két oldalán Angmar. Az ország urát Boszorkányúrnak nevezték (később kiderült, hogy ő a Nazgûlok ura volt), és maga köré gyűjtött sok orkot, gonosz embert és teremtményeket.Arnor

 

Malvegil  fia Argeleb idejében (1356) a többi királyságban nem maradt senki Elendil házából, ezért igényt tartott a többi trónra. Rhudaûrban azonban kevés dúnadan maradt és a hatalmat a domblakó emberek ura ragadta magához (aki titokban Angmar szövetségese volt). Ő megtagadta Argeleb követelését. Argeleb fia Arveleg Lindon és Cardolan segítségével biztosította a Szeles-dombokat és határait a Nagy Országút és a Szürke-Omboly mentén Angmar és Rhudaûr ellen.

1409-ben azonban Angmar nagy sereggel támadott Cardolanra, és végig pusztították. Széltetőnél megölték Arveleget, a tornyot lerombolták, de a menekülők Fornostba vitték a palantírt. A még Rhudaûrban élő dúnadánokat megölték, de volt egy részük akik nyugatra tudtak menekülni.

Arveleg fia Araphor Círdan segítségével visszaverte a támadókat az Északi-dombság és Fornost alól, és a cardolani dúnadánok egy része tartotta Tyrn Gorthadot (Sírbuckák). Ám II. Argeleb idejében (1636) a Fekete Vész jórészt kiírtja Cardolan lakosságát, velük együtt a tyrn gorthad-i dúnadanokat is. A dombok közé Angmarból jött lidércek veszik be magukat.

 

Arthedain bukása

 

1940-ben Arnor és Gondor hosszú hallgatás után ismét felvette a kapcsolatot és felújították a szövetségeiket. Ekkor Arvedui volt Arthedain ura, és feleségül vette  Ondohernek, Gondor urának lányát. Négy évvel később amikor Ondoher és a fiai meghaltak, Arvedui magának kérte a trónt, ám ezt Gondorban megtagadták tőle és a Tábori csata nyertesének, Earnilnak ítélték a koronát. 1974-ben Angmar ismét támadott. Elfoglalta Fornostot, és a dúnadanokat és a király fiait a Lún folyón túlra szorította. Arvedui amíg tudott, kitartott az Északi- dombságon, de aztán kénytelen volt a testőreivel északra menekülni. Később azonban már kénytelen volt a lossothoktól, a forocheli hóemberektól segítséget kérni. Círdan hajót küldött érte, ami meg is találta és felvette őket. De a hajót összeroppantotta a jég és mind a vízbe vesztek, velük Arnor palantírjai.

Arthedain eleste után Círdan maga köré gyűjtötte azt akit csak tudott. Megérkezett hozzá a Gondorból küldött segítség is: Earnil elküldte fiát, Earnurt egy kisebb hajóhad élén. A sereg pedig át kelt a Lúnon, és az Esthajnal-dombok közül lecsapott Angmar seregére és megverte azt. A Boszorkányúr ezután délre menekült.

Ekkor kezdődött a Dúnadanok Vezéreinek kora. Arvedui fi Aranarth volt az első közülük. Fiát (és ezután az összes Vezér fiát) Völgyzugolyban neveltette Elrondnál. Imladrisban őrizék Isildur házának kincseit is: Barahir gyűrűjét, Elendíl csillagát és az annúminasi jogart. Habár birodalmuk oda volt, az északi dúnadanok hosszú életűek maradtak a déliekkel ellentétben. Arthedain eleste után 14 Vezér volt, és a 15. volt II. Aragorn, aki a Gyűrűháború után Király lett Gondorban és Arnor egészén egyaránt.

a_lap_tetejére

 

 

 

 


Oszd meg!

Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Startlaphoz Oszd meg a Citromail-lel! Add az iWiW-hez Add a Google Reader-hez Add az RSS olvasódhoz

Oszd meg!