Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Középfölde népei

2009.09.01
 
törpök   hobbitok   emberek   entek   orkok   trollok   wargok  
 
tündék
 

 
Tündék

A tündék egész Középfölde legnemesebb és legszebb népe. Emberre nagyon hasonlító, de annál sokkal szebb teremtmények. Mivel halhatatlanok, tudásuk az évek során növekszik, bölcsességükkel együtt ( a halhatatlan az esetükben nem teljesen igaz, hiszen meg lehet ölni őket és a bánat is végezhet velük). Jól viselik a fáradalmakat és a fájdalmat (az embereknél sokkal jobban). Sokkal inkább mélyednek el más dolgokban, mint magukban (ellentétben az emberrel). Mivel Középfölde első beszélni képes lényei voltak, magukat quendeknek nevezték, azaz szóval szólónak. Ők adták a dolgoknak a nevüket, ők ébresztették fel és tanították meg beszélni a fákat. Kép

Történelmük alapján a tündéket szétválaszthatjuk Calaquend-ekre (fénytündékre, akik Valimarba mentek és látták a Fák fényét) s Moriquend-ekre (sötéttündékre, akik Középföldén maradtak). Ezeken a csoportokon belül is a Calaquend-eket feloszthatjuk noldákra, vanyákra és telerekre.

A noldák, a "tanulékonyak", Tirion városában éltek, mint Finwe alattvalói, kiváló mesterek voltak, de minden idők legnagyobb mestere Finwe fia Feanor volt, a szilmarilok megalkotója.

A vanyák, a "szépek", a Valimarba vezető úton elől haladtak.Vezetőjük Ingwe volt.

A harmadik házba a telerek tartoztak,az "utolsók". Ők vonakodtak elhagyni Középföldét. Kiváló hajósok voltak, akik Alqualonde városában éltek Elwe uralma alatt.

A másik nagy csoportba, a moriquend-ek csoportjába tartoztak az umanyák, a telerek Középföldén maradt ága és a sindák, a "szürkék", akik Beledriandban maradtak.

A sötéttündék közé tartoztak továbbá még a nandák "akik visszafordultak". Lenwe vezetésével visszafordultak a Ködhegységtől. A laiquendek a "zöld tündék", akik Ossiriandban maradtak.

Az utolsó csoport az avárok, akik neki sem vágtak a Nagy Utazásnak.

 

Törpök

A törpök ősibb népek, mint az emberek, de nem ősibbek, mint a tündék az Elsőszülöttek. Aule ,a vala, teremtette a 7 ősapjukat még a tündék ébredése előtt, de erről senkinek nem szólt. Ilúvatar mikor megtudta tettét számon kérte rajta azt. Aule, a pusztító Ekkor Aule megbánta tettét és felajánlotta Ilúvatarnak teremtményeit, vagy hogy megsemmisíti őket. Ám Ilúvatar megállította és elfogadta teremtményeit, de megszabta, hogy csak a tündék után ébredhetnek.

Mivel a Sötétség idején alkotta őket Aule, hosszú életűek (kb 250 évig élnek), zömök, alacsony (de a hobbitoknál magasabb) nép, akik titkolózók és konokak barátságban és ellenségeskedésben egyaránt, hajthatatlanok. Jól bírják a fáradalmakat, kitartóak a harcban. Kedvelt fegyverük a harci bárd és a fejsze, de jól bánnak majdnem minden fegyverrel. Jól értenek a kövek, fémek megmunkálásához.

Voltak telepeik az Ered Luinnál ( Belegost és Nogrod, ezek közelében meg is maradtak telepek Beleriand pusztulása után is), az Ered Mitrin-ben, a Vasdombokon és a Magányos Hegyen. A legnagyobb és leghíresebb telepük a Ködhegységben lévő Khazad-dûm volt, amit nolda nyelven Casarrondonak neveztek. Ezt a gigantikus várost a hegy mélyében állítólag maga Halhatatlan Durin alapította  és ő nevezte el a környező hegyeket és a Tükörtót is. Khazad-dûm gazdagságának elsődleges oka a mithril (való- vagy móriaezüst) volt. Ám bukását is ez okozta: a törpök mithril után kutatva, egyre mélyebbre ásva felébresztettek egy ott rejtőző balrogot, aki megölte királyukat, IV. Durint, majd az örökösét I.Náint is. Khazad-dûm népe elmenekült, kapuit bezárták. Ezek után kapta a Mória nevet.

A törpök népessége igen könnyen csökken, mivel a törp asszonyok száma mindig is kevés volt. Egyetlen törp asszony nevét ismertük Dîs-ét.  Ráadásul sok törp inkább a mesterségének él, és a törp asszonyok is csak egy férfit választanak, s ha az nem választja őket, akkor már nem választanak új jelöltet. törpökről bővebben


 vissza_a_tetejére

 
Hobbitok( babók )

A hobbitok (periannath, félszerzetek), más néven babók, emberszerű, kétlábú, kb. 100-110 cm magas teremtmények, átlag életkoruk kb 100 év. Három főbb csoportjuk a Sztúrok, az Irhafakók és a Gyaplábúak. Arcuk inkább barátságos, mint szép. Fülük kissé hegyes, hajuk és a lábfejeiket borító szőr sűrű, göndör és barna. Ruházkodás területén a zöld, barna és a sárga színeket részesítik előnyben. Cipőt nem viselnek.

Kiválók az érzékszerveik és a célzó képességük. Mágiát, vagy varázslatot nem használtak, de képesek voltak hangtalanul eltűnni a szem elől. Általánosságban jóindulatú, szorgos, kissé félénk nép, akik szeretik a kényelmet ( kiváltképp a hasukat ),a nyugodt hétköznapokat, a szelíd tájakat. Domboldalakba vájt üregekben élnek, házat ritkán építenek. Nem nagyon törődnek más népekkel ( a szomszédokkal annál inkább ) és az idegeneket sem kedvelik. Az Anduin felső folyásának vidékéről származik népük, ahol gyaníthatóan még mindig él pár csoportjuk. Onnan vándoroltak a Másodkorban Eriadorba.

A Harmadkor végére jelentősebb eriadori települések a Megyében maradtak, illetve Brí környékén. A Megye kizárólagos lakói voltak, ebből adódóan elidegenedtek a ,,Nagyoktól", vagyis az emberektől. Ez azonban nincs így Bríben, ahol a ,,Kicsik" és a ,,Nagyok" egymás mellett éltek.

 

 
Emberek

Az emberek Ilúvatar második gyermekei, akik az első napfelkeltével ébredtek Középfölde keleti részén, Hildórienben. Övék volt az Ajándék, miszerint az emberek lelke haláluk után nem marad Ardán, hanem elhagyják ezt a világot. Azt a három házat, akik a Tündebarátok voltak, nevezték az eldák edánoknak. Ezekből a házakból sokan szolgáltak tünde urak udvaraiban.

Az első ház Beor vezetésével érkezett, velük találkoztak először a beleriandi tündék, közülük is Finrod Felugan. Dorthonionban telepedtek le. Hajuk sötét vagy barna, szemük szürke, ők hasonlítottak a legjobban a noldákra. Elméjük nyitott, tanulásra kész, emlékezetük hosszú, ,,gyakrabban támadt szívükben szánalom, mint ajkukon nevetés".

A második ház Marach népe volt,őket Marach dédunokája Hathol fia Hador vezette Dor-lóminba, melynek irányítását Fingolfin adta neki. Hador házában csak a sindát beszélték, de a saját nyelvüket sem feledték, később abból lett Númenor nyelve. Szálas termetű, nagy erejű emberek voltak , arany hajúak és kék szeműek, az eszük éles, természetük merész, kitartó.

A harmadik ház a haladoké volt, akik kezdetben Thargelionban éltek szétszóródva. Ám Morgoth támadása után Haleth Brethil erdejébe vezette népét. A Beor-fiakhoz hasonlítottak, de termetük kisebb volt, és jobban kedvelték a magányt.

Köztük éltek a drúadánok. Kevesen, pár százan voltak, és kevesen is maradtak a végórájukig. Széles, tömzsi és alacsony emberek voltak, széles arccal, lapos orral, busa szemöldökük volt és csak keveseknek nőtt szakálluk. Arcuk egykedvű, hangjuk mély torok hang. Jó nyomkövetők és őrök voltak. Kemények a harcban( kivált az erdei hadakozásban) és mindennél jobban gyűlölték az orkokat. Ügyes fa- és kőfaragók voltak, állítólag a jövőbe láttak és értettek valamennyire a mágiához is. Fanyűvők( drúadánok) A Harmadkor végére feltehetően már csak a gondori Drúadán Erdejében maradtak fenn.

Az edánokkal rokon népek voltak a későbbi rohírok, beornfiak és a suhatagiak.

A másik nagy csoport a keletlakóké. Sötét szemű és hajú, az edánoknál alacsonyabb, tömzsibb emberek voltak. Ők nem voltak valami jó kapcsolatban a tündékkel, mivel a Megszámlálhatatlan Könnyek Csatájában elárulták a tündéket és az edánokat. Ám a csatából ők is vesztesen kerültek ki, mivel a csata után a túlélőket Dór-lominba zárta Morgoth, a többi meg keletre tért vissza, ahol az ott maradt embereken uralkodtak. A keletlakók közé sorolják az ekhósokat, a varágokat, a haradiakat stb.

 vissza_a_tetejére


 
 Entek
Entek

 Az entek (onodok) talán a legősibb faj egész Középföldén. Több ember magas, két lábú, emberszerű lények, akiket fapásztoroknak is neveztek. Hatalmas a fizikai erejük, és habár lomhának látszanak, nagyon is gyorsak tudnak lenni. Bőrük barnás-szürkés, szemük zöld, nehezen hajlik derekuk, térdük.

Nagyon megfontoltak, nem tesznek vagy mondanak semmit amíg jól meg nem gondolták. Ez jellemző nyelvükre, az ent-nyelvre, amely (talán) a tündével rokon. Ezt a nyelvet nagyon nehéz megtanulni (eddig csak a régi tündéknek sikerült). Ellenben ők nagyon könnyen tanulnak nyelveket, mivel amit megjegyeznek azt nem is felejtik el többé. A harmadkor végére nagyon kevesen maradtak, feltehetően a szaporodás lelassulása miatt ( ugyanis ,,elvesztek az entasszonyok").

Képesek "fává válni". Ekkor "elálmosodnak", lelassulnak, csak állnak és lélegeznek, lassan beszélni is elfelejtenek. Belőlük lesznek a Hourok, a félig fa, félig ent lények. Ezek nagyon hasonlítanak a fákra, de képesek "sötétségbe burkolózni" és nagyon gyorsan helyet változtatnak csendben. Rendkívül agresszívak lehetnek, csak az entek képesek őket kordában tartani.

 



Orkok

Az orkokat (yrch-eket, A Babóban manókat) Melkor hozta létre a tündék megcsúfolására. Elfogott tündéket torzított el, mivel ekkor már nem volt képes életet teremteni.  Emberszerű, karikalábú, hosszú kezű, csúf gonosz lények voltak, akik mindent és mindenkit gyűlöltek (önmagukat és a gazdáikat is). Rendkívül agresszív faj, akik örömüket lelik a pusztításban, öldöklésben. Viszonylag gyorsan szaporodtak.

Törzsi közösségekben éltek, nagy káoszban, ahol csak a Főnök személye volt biztos (kellő számú fej lecsapása után, bár még ekkor sem volt biztos semmi). Így aztán sor került számos magánakcióra, rablásra. Ezek után megint vita volt a zsákmányon. Szauron serege sokkal szigorúbban felügyelték őket (habár ha meghaltak az nem sok vizet kavart), jobban számon tartották a létszámukat és szigorúbb volt a rend.

Mivel Melkor a sötétség idején hozta őket létre nem bírják a napfényt (de a holdfényt is csak nehezen). Ez alól kivétel Harmadkor végén feltűnő Uruk-hai orkok, akik ha nem is szerették, de elviselték a fényt. Egyes feltevések szerint Szauron embervért keresztezett bennük ork vérrel.

 

 
Trollok

A trollokat szintén Melkor teremtette, de őket az entek megcsúfolására.Több méter magas, rendkívüli erővel rendelkező ám meglehetősen ostoba,lomha lények.

Hogy mennyire voltak képesek kommunikálni, kérdéses, mivel A Babóban viszonylag fejletten beszéltek, A Gyűrűk Urában pedig már mint félig állati sorban tartott lények voltak jelen, akik bunkónál bonyolultabb eszközöket ritkán használtak.

A napfényt ők sem bírták, a fény hatására visszaváltoztak azzá amiből teremtődtek: kővé (lásd A Babó).Bilbó és a trollok

A Harmadkor végére feltűnt egy alfaja (az Olog-hai) ami már elviselte a fényt, gyors és ravasz volt. Feltehetően ork vér keveredett troll vérrel.Több alfajuk ismert pl barlangi , hegyi troll , az Olog-hai stb.

  

 
Wargok

A wargok Középfölde farkasai, ,,Szauron kutyái" ahogy Gandalf nevezte őket. Gonosz, vérszomjas és nagy állatok voltak. A Babóból tudjuk, hogy volt saját nyelvük, ergo volt öntudatuk, képesek voltak gondolkodni. Továbbá félték a tüzet, mint ahogy azt megtudjuk a Gandalffal és társaival  történtekből.

Wargok és orkok

Gyakran vettek részt az orkokkal közösen támadásokban a környékükön élő emberek és egyéb népek ellen. Ilyenkor a hátukra engedték az orkokat, akik mint hátaslovat ülték meg őket. A Babóban számos warg volt jelen az Öt Sereg Csatájában, míg A Gyűrűk Urában csak a magyal-földi harcban szerepelnek, illetve említés formájában.

 vissza_a_tetejére